HIRDETMÉNY a tűzesetek hatékony megelőzése, továbbá tűzesetek gyorsabb észlelése és jelzése érdekében
- A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. § (3) alapján az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó feladata.
- A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló Kormányrendelet értelmében általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése. A tilalom kiterjed a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (növényi hulladék) égetésére is.
- Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.
A tervezett tarló-, nád-, gyep- – égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
- A tarlóégetést úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos! Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
- Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében:
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni!
- Az égetés végrehajtásához, azonban szükséges az illetékes erdészeti igazgatóságok, természetvédelmi hatóságok engedélye!
- Fontos, hogy az égetéseket megelőzően az érintett területet és annak környezetét át kell vizsgálni, mivel a képződő füst a közelében elhelyezett méhcsaládok pusztulását is eredményezheti, de akár emberek halálát.
- Amennyiben tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tűz” eloltásán túlmenően, az illetékes tűzoltóság – és ha lehetséges a terület tulajdonosának – haladéktalan értesítése.
Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak.
A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség 10.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.
Fontos tudni, hogy mely rendeletek és szabályok vonatkoznak a szabadban történő tűzgyújtásra, a hulladékok megsemmisítésére.
Ezen ismeretek tudatában a tűz-, vagy súlyosabb káresemények megelőzhetőek, melyhez a lakosság közreműködése nélkülözhetetlen.
A szabadtéri tűzgyújtás alapszabályait az 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 569. §-a fogalmazza meg:
OTSZ 569. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.
(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
A tarlóégetésre vonatkozó OTSZ szabályok szerint (606. § (6) bekezdés d) pontja) „a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.”, és a (7) bekezdésben: „A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.”
A szabadtéri tüzek nagy része a szabályok ismeretének hiányából, vagy annak tudatos be nem tartásából ered. A száraz füves területeket gyakran a jogszabályi tiltás ellenére is meggyújtják, mivel ezt az eljárást tartják az elhanyagolt, gazos területek tisztításának, a száraz fűvel borított mezők megújításának leghatékonyabb és egyben legolcsóbb megoldásának.
A tűzgyújtási tilalomtól függetlenül az OTSZ értelmében „Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat”. A szabálytalanul végzett tevékenységgel tüzet okozókkal szemben, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balasetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértéke:
|
|
Tűzvédelmi szabálytalanság |
Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ |
Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ |
|
1. |
Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő |
100 000 |
1 000 000 |
|
2. |
Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges |
200 000 |
3 000 000 |
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 2013. január 17-i hatállyal egy új tűzvédelmi bírságtételt léptet életbe. Az új tétel kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60-200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
|
|
A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik |
60 000 |
200 000 |
Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó tanácsok, szabályok (a fentiekben foglaltakon túlmenően):
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint:
- A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.
- A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint:
- Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.
- Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
- A kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, de legalább 10 méter távolságra legyen épülettől, éghető anyagoktól.
- Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. A tűzrakóhely alapterülete nem haladhatja meg az 1 m2.
- A tűzrakhelyet célszerű körbeásni.
- A tűzrakóhely környezetéből az éghető anyagokat elszáradt növényi részeket el kell távolítani.
- A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.
- Az őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.
- Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl. oltóvíz, homok, lapát stb...).
- Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
- A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.
- A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óráig tarthat.
- Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, ködös időben, erős szél esetén.
- Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat.
- Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.
- A kerti hulladék égetése során, az égetésre vonatkozó, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat kötelezően be kell tartani.
- A növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
- Amennyiben az égetés során a tűz továbbterjed épületekre, egyéb éghető anyagokra azonnal jelezni kell 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon a tűzoltóságnak és meg kell kezdeni a tűz oltását.
Kérem a fentiekben foglaltak szíves tudomásulvételét.
Fényeslitke, 2013-03-05
Tisztelettel:
dr. Tinku János
jegyző